Tartsátok meg a Lélek egységét!

 

 

Gyülekezeti egység a környezeti sokféleségben

 

Pál apostol az Efézusbeliekhez írt levelében felhívja a gyülekezet figyelmét a lélek egységének

megőrzésére: „Tartsátok meg a Lélek egységét!” (Ef 4,3). E levél a gyülekezeti lelkigondozás egyik

mesterműve.

Az ősi írás a mai Krisztus-test tagjaihoz, hozzánk, hívő emberekhez is szól, akik mindezzel együtt

is esendő emberek vagyunk. Gyakran eltérő látásunk van a dolgok rendje felől. Ismert közöttünk

a személyi kérdések miatt nézeteltérés, indulatosság és ezer más között a dolgok különféle

fontossági sorrendjének kérdése is.

A lelkigondozás hátterét vizsgálva látni kell, hogy a gyülekezet ma még úton van, még nincs a célnál.

Sokszor találkozik olyan élethelyzetekkel, melyekben rosszul mennek a dolgok – van, hogy a

bajok okát is egymásban látjuk –, és ezekben a helyzetekben is kell felmutatni a krisztusi lelkületet.

A lelkigondozói felhívás nem alaptalan. Nagyon is szükségszerű, hogy az elhívásunkhoz és az

Elhívóhoz méltó életformára ösztökéljen bennünket. Az Úr Lelke iránti engedelmesség teheti

alkalmassá a Krisztus iránt elkötelezett hívőt arra, hogy érdekei és javaslatai mellőzésekor is

a gyülekezeti egység munkása legyen. Kellő őszinteséggel el kell mondanunk: eddig úgy jártunk el,

hogy amikor sérültek személyes érdekeink, megnehezteltünk társainkra, valamiképpen elégtételt

vettünk. Az Úr azonban ennél érettebb lelkiségre formál bennünket: a másik, a nehezen

elviselhető, a gyakran bosszúságot okozó testvér szeretetben való elviselésére, vagy amikor

felszökik az indulat, a szánk szelíden, békességes előremutatással szóljon, és így munkáljuk

a Lélek általi egységet.
 
A hálaadó istentisztelet eredete a magyar baptista gyülekezetekben

Hívő emberhez illő cselekmény a hálaadás. Tehetjük ezt egyedül, családi körben és gyülekezeti közösségi

alkalommal is.

Milyen felemelő volna, ha egy-egy település lakossága is szükségét érezné annak, hogy tartsanak hálaadást,

hálaadó istentiszteletet. Ma ez településszinten nem történik meg.

A hálaadó istentisztelet a baptista gyülekezetekben rendszeresen ismétlődő ünnepi alkalom.

Érdekes felkutatni az eredetét. Irattárak, gyülekezeti archívumok sok adatot gyűjtöttek össze, melyek

a gyülekezeti hálaadó istentiszteletekkel kapcsolatosak, de az ünnepi alkalom eredetét talán csak a

dömsödi gyülekezet irattárában lelhetjük fel. Egy tanácskozási jegyzőkönyvben következő írás olvasható:

 

„1926-ban özv. Ficsor Sándorné (1888–1978), a helyi gyülekezet tagja javasolta a közösségnek, hogy

miután abban az évben meglehetősen gazdag termés volt mindenből, ne csak egyenként, hanem közösen

is adjanak hálát Istennek egy ünnepi istentiszteleten. A javaslat megértésre talált. Így rendeztek egy

hálaadó napot, amelyre meghívták id. Udvarnoki Andrást (a baptista közösség akkori vezetőjét),

aki azonosult a javaslattal, és az ő szolgálata mellett tartották meg először a hálaadó napot.

A jelenlevők ezt az eseményt másfelé is elmondták,  így országossá vált  a hálanapok megtartása.

Azóta minden évben rendszeresen megvan ez az ünnep a baptista közösség gyülekezeteiben.”

 

A Budakeszi Gyülekezet is hálanapra készül, mert méltó az Úr a hálaadásra, magasztalásra, és felettébb

méltó hívői magatartás, hogy megköszönjük mindazt a jót, amit irgalmából adott nekünk. Ez nem

eszem-iszom, nem pulykasült és nem is sütőtök kiállítás, mint ahogy ez az amerikai gyakorlatban

kialakult, hanem a hívő ember Isten előtti ünnepe: imádság, magasztalás és ének, a hívő ember

gyönyörködése az Úrban.

 

A gyülekezetünk hálaadó alkalma ebben az évben október 07-re esik, melyre szeretettel hívjuk

mindazokat, akik osztozni akarnak velünk a hálaadásban. Az istentisztelet de. 10 és du. fél 2 órakor

kezdődik, közben agapé, azaz közös ebéd lesz.


 

A múltat felelevenítő képen a 17. század elején élő angliai puritánok hálaadása látható. Üldözések és

folytonos zaklatások ellenére is ragaszkodtak hitükhöz, noha volt, hogy menekülniük kellett, de a

hálaadásról így sem feledkeztek el. Az üldözések miatt - hazájukat elhagyva - Amerikában telepedtek

le. Észak-Amerikában tehát a puritán hálaadás volt az un. Thanksgiving Day eredete

 

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
 
A krisztusi ember a jövő embere

A felelős keresztyéni helytállásról

Máté evangéliuma huszonnegyedik fejezetében összegyűjtötten találjuk Jézusnak a nagy

megpróbáltatásokról szóló tanításai. Nagy vakmerőség és felelőtlen magatartás lenne részünkről

a kijelentés igéivel mit sem törődve, a pillanatnyi érdekek alapján élni, és így felkészületlenül

menni a biztosan bekövetkező krízis felé.

Ismerjük fel keresztyéni felelősségünket családunk és nemzetünk iránt! Krisztus evangéliumának

üzenete fontos szempontokat tár fel: kikerülhetetlenül elérkezik az életpróbák rettenetes időszaka,

de van lehetőség a megmenekedésre. Láttuk, megfigyeltük a bibliai történetírásokból, hogy

ok-okozati összefüggés van az ember Isten iránti magatartása és személyes emberi sorsa között.

Aki hitt, és engedelmesen Istenhez igazította életét, megmenekült, aki ezt nem tartotta fontosnak

vagy hitelesnek az igei figyelmeztetést, és hitbeli engedelmesség nélkül ment tovább, azt elsodorták

a viharok, legyen szó egy emberről, egy nemzetről, vagy akár egy birodalomról is. Ugyanez fog

történni az előttünk álló megpróbáltatások során is.

A mi korunk a hittől való elszakadás korszaka. Az emberek Isten nélkül akarnak élni, és az Írás

szavaival mondva: „megsokasodik a gonoszság, a szeretet sokakban meghidegül”, és meghamisítják

Isten Igéjét, amint tévelyítő eszméket sulykolnak bizonyos médiák és nyomukban az általuk

befolyásolt, félrevezetett tömegek. De mindeközben szól az evangélium: „aki mindvégig kitart,

az üdvözül.” Felelősség van rajtunk, Krisztus egyházán, gyülekezetén a magyar népért az evangéliumi

üzenet hirdetésében.

Nyilvánvaló, hogy nem tetszik a Krisztus igéje sok embertársunknak. Néhol ölnek is miatta (lásd

iszlám radikalizmus), de csak az isteni szeretet adta útmutatás hozhat kimenekülést a világra

elkövetkező nagy megpróbáltatásokból.
 
Hálaadás – megelégedéssel megélt mindennapok

Háladó istentisztelet 2017-ben

 

Gyülekezetünk hálaadó istentiszteletének alkalmai 2017. október 8-án 10 és 17 órai kezdettel lesznek

a helyi imaházban.

Az Írás kinyilatkoztatása szerint „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről,

a világosság Atyjától száll alá…” (Jak 1,17a).

Hálásak vagyunk Istennek, mert fokról-fokra megismerhetjük őt, az önmagát kinyilatkoztató Istent,

aki az általunk nem érzékelt világ felől közeledik hozzánk. Megismertette velünk hatalmát és

irántunk való irgalmát. Kifejezte felénk szeretetét. Láthatjuk az ő gondoskodásának jeleit, melyek

közül kimagaslik mentő, helyreállító munkája, amit Jézus Krisztus által végzett el köztünk, minden

ember javára.

Hálaadásunk másik fontos területe Isten gondoskodó szeretete, melyben napról napra bőségesen ellát

valamennyiünket az élethez szükséges dolgokkal. Jó meglátnunk, felismernünk, hogy szükségleteink

mértéke felett kirendeli ajándékait.

Nem téveszthetjük szem elől annak jelentőségét sem, hogy milyen kincset jelent számunkra

a békesség, a csendes, nyugodt élet, melyben felnőttek és gyermekek, fiatalok és idősek eljuthatunk

a megelégedés lelki magaslataira.

 

ooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo
 
További cikkeink...
<< Első < Előző 1 2 3 4 Következő > Utolsó >>

2. oldal / 4